Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Líceumban ünnepelték az oktatás négyszáznegyven éves évfordulóját és azt, hogy az iskola negyven éve vette fel mai nevét. Dr. Székely József igazgató üdvözölte a megjelenteket, majd Riedl Rudolf prefektus, Ilyés Gyula alpolgármester mondott beszédet. Leleplezték az udvaron elhelyezett emléktáblát, amely az egykori tanároknak és diákoknak állított emléket. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 2./
1997. június 12.
A helyi közigazgatási törvény módosítására vonatkozó kormányrendelet a Hivatalos Közlönyben való megjelenése napjától, máj. 29-től hatályba lépett. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere a vele készült interjúban a törvény alkalmazásáról számolt el. A városban a magyar lakosság aránya 41 százalék. Arra a kérdésre válaszolva, hogy várható-e valamilyen akadály Szatmárnémetiben, a törvény érvényesítése során, Ilyés Gyula alpolgármester elmondta, hogy "inkább kommentárokra számíthatunk nem annyira pártnyilatkozatok, mint inkább újságcikkek formájában." A két, vagy többnyelvű helységnévtáblákkal kapcsolatban elmondta, hogy "egyszerű a megoldás: meg kell rendelni a táblákat. A lényeg az, hogy mindez törvényes tisztázást nyert". Ilyés Gyula elmondta végül, hogy a helyi közigazgatási törvény előírásainak érvényesítése a polgármestereknek, mint a végrehajtó apparátusnak a szerepkörébe tartozik. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 10., átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
1998. május 17.
Máj. 16-17-én Szatmárnémetiben, illetve Szatmárhegyen Páskándi Géza ünnepségsorozatra került sor a költő születésének 65. évfordulója alkalmából. A Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, az EMKE, a Szatmár megyei Művelődési Felügyelőség, a Kölcsey Ferenc Kollégium, a Páskándi-ünnepségek Szatmárhegyi Kezdeményező Bizottsága és a Páskándi Géza Baráti Társaság szervezésében megtartott rendezvény első napján Szatmárnémetiben "Mi nékem az igazság?" címmel irodalmi tanácskozást tartottak Páskándi Géza életművéről. Köszöntőt mondott Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, Székely József, a Kölcsey Ferenc Kollégium igazgatója és Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere. A tanácskozást délelőtt Dávid Gyula, az EMKE országos elnöke (Kolozsvár), délután Székelyhidi Ágoston (Debrecen) vezette; előadást tartottak: Szász László (Nagykörös), Kötő József (Kolozsvár), Demény Péter (Kolozsvár), Bertha Zoltán (Debrecen), Láng Gusztáv (Szombathely), Szakolczay Lajos (Budapest), Dávid Gyula (Kolozsvár). Ezt követően a költő egykori iskolájában tartottak ünnepséget, ahol többek között beszédet mondott Szakonyi Károly, a Páskándi Alapítvány kuratóriumi elnöke (Budapest), Páskándiné Sebők Anna, a költő özvegye Budapestről, Dávid Gyula és Székelyhidi Ágoston (Debrecen), Este a Kölcsey Ferenc Kollégium diákjainak előadásában bemutatták Páskándi Géza Az eb olykor emeli lábát c. színdarabját. Május 17-én Szatmárhegyen ünnepi istentisztelet volt a református templomban, ahol köszöntőt mondott Kovács Ferenc lelkipásztor, és igét hirdetett Tőkés László református püspök. Ezután a részvevők a költő egykori szülőháza helyén álló épülethez vonultak, ahol emléktábla-avatásra került sor. Itt beszédet mondott Szilágyi Sándor, a Páskándi-ünnepségek Szatmárhegyi Kezdeményező Bizottságának elnöke, a községi tanács titkára, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség főfelügyelője, valamint Gál Sándor, az Anyanyelvi Konferencia társelnöke Budapestről és Dobos László, az MVSZ alelnöke Pozsonyból. A községi Művelődési Otthonban ezután ünnepi műsor és színelőadás következett, ahol ünnepi beszédet mondott Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, oktatásügyi államtitkár és Kelemen Hunor, a Művelődési Minisztérium államtitkára. A rendezvénysorozatot a román Művelődési Minisztérium, az Illyés Közalapítvány és a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 1267. sz./
1998. augusztus 7.
Markó Béla Szatmárnémetiben közösségi fórumon találkozott a megye lakosaival. A fórumon ott volt többek között Riedl Rudolf, a megye prefektusa, Varga Attila, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, Erdei Líviusz megyei főtanfelügyelő-helyettese, Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere. Markó Béla elmondta, hogy a jelenlegi román politikai elit gyermeteg, nem tekinthető minden esetben tárgyalóképes partnernek. Az RMDSZ kormányban való részvételével szólásszabadságát és külföldi mozgáslehetőségét is korlátozta. Nagykároly polgármestere a határátkelők ügyét hozta szóba, kitérve a forgalomtól elzárt Nagykároly-Mátészalka vasútvonalra is. A kettős állampolgárságról felesleges beszélni, mert magyar részről ezt nem kínálták fel. Markó Béla élesen bírálta azokat a pártvezetőket, akikkel egyszer már sikerült egyezségre jutni, de ezek álláspontjukat nem érvényesítik pártjukban. Ezzel a tanügyi megállapodásra utalt, melyet sorra megszegnek a koalíciós társak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./
1999. március 6.
Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete márc. 6-án tartott tisztújító küldöttgyűlésén Ilyés Gyula szatmárnémeti alpolgármestert választották meg a megyei RMDSZ elnökének, elődje Varga Attila képviselő volt. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 8./
1999. április 15.
Ilyés Gyulával, a Szatmár megyei RMDSZ új elnöke a vele készült interjúban leszögezte: "nem változtatásokat, hanem javításokat tervez". A megyei működés szervezési prioritásai között Ilyés a legfontosabbnak a tagszervezeteken belüli kommunikáció erősítését említette. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben az RMDSZ-nek "realistábban kell terveznie, és gyakorlatiasabban kell politizálnia", nyilatkozta Ilyés, hozzátéve: "gyakorlatiasabbá kell tenni a kapcsolatot a kisebbségi társadalommal, a románsággal, a román politika irányítóival, de mindenekelőtt a helyi koalíciós partnerekkel." /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 15./
1999. május 7.
Az idősebb nemzedékből ma is elég szép számmal él még olyan szatmári román, aki szinte úgy beszél magyarul, mint mi. Azok a tisztviselők, akik a közhivatalokban még a köszönésre se tudnak vagy nem akarnak magyarul válaszolni, többségükben nem itteni születésűek. A Mócvidékről, Moldovából, Olténiából hozta őket ide Ceausescu iparosítása és beolvasztó politikája. Amióta az RMDSZ kormányzati tényező, amióta Szatmár megyében magyar prefektus(Riedl Rudolf), magyar megyei önkormányzati alelnök (Szabó István), magyar alpolgármester (Ilyés Gyula) van, s néhány állami intézmény élén magyar igazgató vagy aligazgató áll, mint dr. György Ágoston az egészségügy, Bartos Bertalan a munkaügy és Székely Ernő a mezőgazdaság élén, ezekben az intézményekben, hivatalokban azóta gyakoribb a magyar szó, s mintha bátrabban is beszélnénk valamivel a mi nyelvünket, mint korábban. Szatmár megyében a statisztika szerint a lakosság 37 százaléka magyar, a köztisztviselők közt még 10 százaléknyi magyar sincs! A szatmárnémeti polgármesteri hivatalnál még az átlagnál is rosszabb a helyzet. Riedl Rudolf csak egy hosszabb folyamatban látja a javulást, erőltetni nem lehet, mert az feszültségeket kelt. /Sike Lajos. Száz köztisztviselő közül jó, ha nyolc-tíz magyar! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./
1999. október 20.
Ilyés Gyula, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke elmondta, hogy több hónapja tart az RMDSZ megyei székházának felújítása. Az épületet kényelmesebbé alakítják, a Szatmár megyei magyarság központjává kívánjuk tenni. A jótékonysági gálaestből befolyó pénz egy része is a székház-felújítását szolgálja, a másik része a Harag György Társulat támogatását szolgálja. /Ágopcsa Marianna: Ilyés Gyula, megyei RMDSZ-elnök: "Az RMDSZ-székházat a Szatmár megyei magyarság központjává kívánjuk alakítani!" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 20./
1999. november 29.
Nov. 27-én tartották meg Szatmárnémetiben az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének küldöttgyűlését. Ilyés Gyula, a megyei RMDSZ elnöke nyitotta meg a gyűlést. A megyében az RMDSZ-nek 65 településen 151 tanácsosa, három városi tanácsban 24 tanácsosa, a megyei tanácsban 14 képviselője van. Összesen 11 polgármester és 12 alpolgármester nyert mandátumot az RMDSZ képviseletében, s öt olyan község létezik, ahol ugyancsak magyar a polgármester, bár nem az RMDSZ-színeket képviseli. A gyűlésen megállapították, hogy sok helyen nem szednek tagdíjat, s a kapcsolat a tagokkal megszakadt. A tagság létszámának felmérése is gondot okoz, hiszen sok helyen nem frissítették fel a nyilvántartásokat. Sok helyen ellentétek, személyi konfliktusok is vannak. /Bodnár Gyöngyi: Küldöttgyűlést tartott az RMDSZ Szatmár megyei szervezete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 29./
2000. január 7.
Szatmárnémeti legnagyobb példányszámú helyi román lapja, az Informatia Zilei a város lakói közül az év emberét és az évtized emberét is megjelölte első januári számában. Az évtized kilenc embere közt csak két magyar van, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, aki a magánszektor fejlesztésében és Szabó István, a megyei önkormányzat alelnöke, aki a megyei költségvetés egyensúlytartásában szerzett valóban elismerésre méltó érdemeket. De a kilenc közt ott van Vasile Mois is, aki szélsőséges nézeteivel a románok többsége számára sem szimpatikus. A listát Virgil Magureanu, a SRI volt igazgatója vezeti, azzal az indoklással, hogy Szatmár megyéből származik, az elmúlt évtizedben innen ő jutott legmagasabb közjogi funkcióba, és leváltása után ide tért vissza. A lapnak az év emberéről készült listáján a húsz személy közt mindössze három magyar van: Riedl Rudolf prefektus, Szabó Károly szenátor és Varga Attila parlamenti képviselő. - Vitatható a lap névsora, hiszen helyet kaphatott volna Reizer Pál megyéspüspök, Schupler Tibor, a Caritas igazgatója, Ilyés Gyula alpolgármester, Szilágyi Ferenc vállalkozó, aki a köz(színház stb.) érdekében megmozgatta a privát szektort, vagy Kovács Jenő nagykárolyi polgármester. /Pécsi Ferenc és Szabó István az évtized szatmári emberei közt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./
2000. január 15.
A nyíregyházi önkormányzati küldöttség Szatmárnémetiben tett látogatása jan. 14-én az RMDSZ-székházban tartott találkozóval ért véget. Ilyés Gyula alpolgármester, megyei RMDSZ-elnök Szatmárnémeti politikai-gazdasági jellemzőit vázolta fel, különös tekintettel az RMDSZ képviseleti esélyeire, partnerségi kilátásaira. Sajnos, a helyi magyar közösség fogyatkozása tovább tart, főleg a fiatalok döntenek a szülőföld elhagyása mellett. Nyíregyházának eddig nyolc testvérvárosa van, a közeljövőben valószínűleg Szatmárnémetivel is sikerül megkötni ezt az egyezményt. /Délelőtt a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatalban, délután az RMDSZ-székházban: Szatmárnémeti és Nyíregyháza testvérvárosi kapcsolatait építi. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 15./
2000. február 7.
Febr. 5-én Szatmárnémetiben tanácskoztak az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének vezetői és az Identitas Alapítvány képviselői. Eldöntötték, hogy kiadnak a megyei szervezet tíz évéről szóló, értékelő jellegű esettanulmányt. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, a megyei RMDSZ elnöke leszögezte: a megmaradást pozitívan befolyásolhatja az, ha szembenézünk önmagunkkal. Varga Attila képviselő, az Identitas Alapítvány elnöke megállapította, hogy az alapítvány programjába illeszkedik a Kereskényi Sándor által javasolt kiadvány. /Szociológiai igényű esettanulmány készül a megyei RMDSZ tíz évéről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 7./
2000. március 1.
Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, az RMDSZ megyei elnöke a vele készített interjúban arra a kérdésre, hogy tudná az RMDSZ megakadályozni az erdélyi magyar fiatalok kitelepedésének felgyorsulását, kifejtette, hogy az RMDSZ semmit sem tud tenni. Románia gyors gazdasági fellendülése segítene. Szerinte a vegyes házasságok csökkentésében nagy szerepe volna az egyháznak, de nagyon sok helyen az egyház általában semmit sem tesz ennek érdekében. A megmaradást segíti, ha a fiatalok magyar tagozaton tanulnak és például olyan magyar szellemiségben, mint Szatmárnémetiben. Ilyés hozzátette: Magyarországon a népesedés egyre inkább csökkenő tendenciát mutat, és ideálisabb, hogy magyar bevándorlókkal töltődjön fel az ország, és ne kínaiakkal. /Nagy Ágnes: Nagy szerepe volna az egyháznak, de... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
2000. március 13.
Március 11-én Nyíregyháza és Szatmárnémeti polgármestere Nyíregyházán aláírta a testvérvárosi szerződést. Ez a szerződés csupán keretbe foglalta, hivatalosította a már meglévő együttműködést. Szatmárnémetit a polgármester, valamint Ilyés Gyula alpolgármester képviselte, akinek jelentős szerepe volt a kapcsolatok fejlesztésében. /Szatmárnémeti - Nyíregyháza. Testvérvárosok lettek! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 13./
2000. április 20.
Az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének választmánya ápr. 19-én délután rangsorolta a tanácsosjelölteket. A szavazást követően a legesélyesebb tíz jelölt, a választmány által kialakított sorrendben: Pándi István, Kabai István, Günthner Tibor, Papp A. Adél, Simon József, Gittinger Orsolya, Korda Zoltán Tibor, Nits János, Máté János, Szilágyi Ferenc. A választmány által összeállított listát a közgyűlés módosíthatja, azt követően pedig kiegészül Ilyés Gyulával, aki hivatalból az első helyet kapja, valamint a Német Demokrata Fórum két jelöltjével, akikkel az RMDSZ közös választási jelöltlistát állít. /(turos): A városi választmány rangsorolta tanácsosjelöltjeit. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 20./
2000. május 3.
Máj. 1-jén hálaadó szentmisével emlékeztek Szatmárnémetiben, a főtéri katedrálisban arra, hogy tíz évvel ezelőtt Reizer Pált szatmári megyéspüspökké szentelték és 48 évi kényszerszünet után újra megkezdte működését a római katolikus püspökség helybeli intézménye. Az ünnepi alkalomra megjelentek a helyi közélet képviselői is, köztük Ilyés Gyula, a megyei RMDSZ elnöke, s számos neves, határon inneni és túli vendég. A szentmise végén külön megemlékeztek azokról a lelkipásztorokról, akik vértanúságot szenvedtek hitükért és egyházukért a kommunizmus éveiben. Így dr. Scheffler János püspökről, aki 1952-ben a zsilavai börtönben halt meg, dr. Bogdánffy Szilárd püspöki titkárról, akit titokban váradi püspökké választottak, és szintén börtönben halt meg. A neves évfordulón Reizer Pál püspök több papot előléptetett. Dr. Tempfli Imrét püspöki helynökké nevezték ki, heten kapták meg a tiszteletbeli kanonok, ketten a tiszteletbeli főesperes, hárman a szentszéki tanácsos címet, egy pedig címzetes esperes lett. Ezt követően megkoszorúzták a nagy elődöket idéző emlékhelyeket, köztük a városépítő püspök, Hám János múlt év májusában felavatott szobrát a székesegyház előtt. /(Sike Lajos): Reizer püspököt köszöntötték, köszöntjük. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./
2000. május 17.
Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke és az RMDSZ szatmári polgármester-jelöltje román kitüntetést kapott. Az Eminescu-díjat a helyi románság elitiskolája, az Eminescu Kollégium alapította, s azokat tünteti ki vele, akik valamikor az intézet falai közt tanultak. Ilyés Gyula az első magyar, aki megkapta ezt a díjat. /(Sike Lajos): Román kitüntetés Ilyés Gyula alpolgármesternek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./
2000. június 8.
Kabai István mérnök, Szatmárnémeti RMDSZ-elnöke leszögezte, hogy a választások szatmárnémeti vonatkozású eredményei az RMDSZ szempontjából részint kielégítőek, részint elgondolkoztatóak. Kielégítőek, mert eggyel növelték tanácsosaik számát, másrészt polgármester-jelöltjükre a vártnál kevesebben szavaztak, sőt, több mint kétezer magyar szavazó voksolt Horea Anderco független jelöltre. A szavazók többsége nem tudta, hogy Horea Anderco és Ilyés Gyula személy szerint mennyit tett a városért. Nem hangsúlyozták eléggé: Ilyés Gyula alpolgármesternek köszönhető, hogy télen volt meleg víz, hogy megoldódott 2-3 óvoda fűtésgondja stb. /Kereskényi Sándor: Kabai István, a szatmárnémeti RMDSZ elnöke: Mi nem akartunk dicsekedni, és dicsekedett más a mi eredményeinkkel! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 8./
2000. június 26.
Szatmárnémetiben megalakult a városi tanács, mely megválasztotta a két alpolgármestert. A sikertelen polgármesteri választás után Ilyés Gyula alpolgármester lett, régi posztján maradhatott. /Ilyés Gyula ismét alpolgármester. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
2000. augusztus 5.
Először találkoztak az RMDSZ képviseletében megválasztott Szatmár megyei polgármesterek, alpolgármesterek és tanácsosok, létszámuk meghaladja a kétszázat. Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei elnöke először is arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy megalakítják az önkormányzati tanácsot, mely gondoskodik arról, hogy képviselőik rendszeres továbbképzésben vegyenek részt. Szabó István, a megyei tanács elnöke felkérte őket, hogy minél előbb készítsék el a települések helyzetének összefoglalóját, hogyan állnak az utak karbantartásával, a víz, gáz bevezetésével, a szeméttárolással és más közhasznú szolgáltatásokkal. Készítsenek külön listát a prioritásokról. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő a pályázati lehetőségekről tartott tájékoztatót. /Önkormányzati tanácsot alakítanak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./
2000. szeptember 18.
Az államalapítás ezeréves évfordulóját ünnepelték szept. 17-én Kőszegremetén, kopjafát avattak és leleplezték az egykori politikai üldözött Dohi Árpád emléktábláját. A rendezvényen jelen volt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, Szentpéteri István követségi tanácsos, Szabó István megyei tanácselnök, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, Ilyés Gyula, a megyei RMDSZ elnöke, valamint a községi elöljárók. Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör /Szatmárnémeti/ elnöke az államalapításról tartott előadást. Íjgyártó István magyar nagykövet felszólalásában reményét fejezte ki, hogy a huszadik századdal ellentétben a huszonegyedik a magyarság egymásra találásának az évszázada lesz. Dohi Árpád egyike volt azoknak, akik részt vettek egyetemistaként a Babes és Bolyai egyetemek egyesítése ellen szervezett tiltakozó megmozduláson. Dohi Árpádot 11 év Duna-csatornai munkaszolgálatra ítélték, melyből öt és felet töltött le. Az ünneplők a református parókia udvarán leleplezték a millenniumi kopjafát, amelyet Bú József népi faragó készített. A rajta szereplő szöveg: "A Magyar Millennium tiszteletére állította Kőszegremete lakossága. 2000. szeptember 17." A Dohi Árpád szülőháza helyén álló épület falára elhelyezett emléktábla leleplezése és megkoszorúzása következett: "Itt született Dohi Árpád - 1940-1980 -, az 1956-os forradalom kőszegremetei áldozata". Bemutatták a település kismonográfiáját, Sike Lajos "Kóstolja meg Kőszegremetét" címmel összeállított kiadványát. Végül a kultúrotthonban fellépett a Szatmár Megyei Nemzetiségek Népi Együttese és a koltói énekkar. /Fodor István: Kopjafa- és emléktábla-avatás Kőszegremetén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 18./
2000. szeptember 18.
Szept. 16-án Tasnádon, a volt Cserei udvarház, jelenlegi városi múzeum épülete előtti parkban felavatták azt a város nagy szülöttéről, Bíró Lajos természettudósról mintázott bronz mellszobrot, amelyet Petkes József tasnádi születésű, Nyíregyházán élő festőművész ösztönzésére Nagy Lajos Imre ismert nyíregyházi szobrászművész térítésmentesen készített el. Jelen volt többek között Demeter Ervin tárca nélküli miniszter, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, az Erdély Kultúrájáért Alapítványt képviselő Kulcsár Edit, Ilyés Gyula, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke, Szatmárnémeti alpolgármestere, George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség főtanácsosa, Bekő Tamás, Nagykároly polgármestere, és Benedek Zoltán, a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnöke. /Boros Ernő: Szoboravatás Tasnádon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 18./ Tasnádon először 1991-ben a református templomban avattak emléktáblát Biró Lajos nevével. A következő tábla Harag György rendező szülőházára került 1993-ban, majd Tasnád szülötte, a közkedvelt író, kabarészerző Nóti Károly emlékét idéző felirat a művelődési otthon falán olvasható 1999-től. Biró Lajos /1856-1931/ természettudós hat évet töltött a pápuák földjén. Madár-, rovar- és ásványtannal, de nem utolsósorban néprajzzal is foglalkozott. Biró Lajos hagyatéka több mint 50 tudományos és ismeretterjesztő cikkben, két könyvben, valamint az Új-guineai utazásaim emlékei című gyűjteményben maradtak fenn. Több mint 2 ezer olyan állatfaj van, amit ő látott és figyelt meg, látta el biológiai jegyzetekkel. A tudományos ülésszakon Benedek Zoltán nagykárolyi nyugalmazott tanár, a Biró Lajos Ökológiai Társaság elnöke és T. Veress Éva tartott előadást. . Ugyanezen a napon a múzeum kiállítóterme Petkes József festőművész és Nagy Lajos Imre szobrászművész munkáinak nyújtott otthont. A tárlatot Demeter Ervin Budapestről érkezett miniszter nyitotta meg. /S. Muzsnay Magda: Biró Lajos-szobrot avattak Tasnádon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
2000. szeptember 29.
Szept. 27-én első ízben találkoztak a szatmárnémeti magyar ifjúsági szervezetek vezetői. A több mint kétórás megbeszélésen részt vett Ilyés Gyula alpolgármester, a Szatmár Megyei RMDSZ elnöke, Popomajer Helga, Uglár Zsolt, Kereskényi Gábor a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés (MIK), Délczeg Csongor, Kovács Máté, Polner Zoltán a Szatmári Magyar Diákszövetség (SZMDSZ), Balogh Barna, Gózner Enikő, Lázin Sándor a Hám János Diáktanács, Kása János, Löchli István, Simon Levente a Református Diákok Turisztikai Klubja (RDTK), Kánya László a Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége (MADISZ), Gál Eszter, Szilágyi Ágota a Kölcsey Ferenc Diákszervezet (KÖFEDISZ), Szodoray-Parádi Ákos az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE), Pataki Csaba az Identitás Alapítvány, valamint Juhász Károly a szatmárhegyi MIK képviseletében. A fiatalok egyetértettek egy középtávú ifjúsági stratégia szükségességében. Ennek részleteit együttesen kell kidolgozni. A fiatalok úgy vélik, fontos lenne minél több közös kulturális, szabadidős- és sportrendezvényt szervezni, közös pályázatokat készíteni, valamint az RMDSZ választási kampányában részt venni. /Ifjúsági szervezetek kerekasztala. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 29./
2000. október 7.
Ilyés Gyula, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke, Riedl Rudolf prefektus, Szabó Károly szenátor, Pécsi Ferenc és Varga Attila parlamenti képviselők, a civil szervezetek vezetőinek, valamint sok-sok érdeklődőnek a jelenlétében tartották meg a Szatmárnémetiben az RMDSZ október 6-i megemlékezését, a szatmárnémeti Zárdatemplom bejáratánál elhelyezett Gonzeczky-emléktábla előtt. Kereskényi Sándor, a Szent István Kör tagja, a Szatmár megyei RMDSZ szenátorjelöltje tartott emlékbeszédet, melyben a hős tábori pap, Gonzeczky János mártírhalálának példáját méltatta. Az ünnepségen díszőrséget állt a helyi Dsida Jenő Cserkészcsapat. /A Szatmárnémeti RMDSZ megemlékezése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 7./
2000. október 24.
Szatmárnémetiben okt. 22-én Reizer Pál megyéspüspök átvette az emlékzászlót Semlyén Zsolttól, a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának vallásügyi államtitkárától. A püspök megjegyezte: a zászló nem csak a katolikusoké, hanem a megye egész magyarságáé. Az ünnepségen részt vett Sipos Miklós református esperes, Máté Csaba az evangélikus egyház képviseletében, Riedl Rudolf, Szatmár megye prefektusa és Ilyés Gyula alpolgármester. (Dancs Artur): Megmaradásunk titka: a kereszténység. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
2000. október 31.
Okt. 30-án felavatták Tasnádon az RMDSZ-szervezet új székházát, melyen jelen voltak az RMDSZ szenátor- és képviselőjelöltjei, továbbá Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei elnöke, Riedl Rudolf prefektus és Szabó István, a Megyei Tanács elnöke. Csizek Tibor, a tasnádi RMDSZ-szervezet elnöke megköszönte Véron András helybeli vállalkozónak, a Wimob Rt. vezérigazgatójának az önzetlen anyagi támogatást. A régi RMDSZ-székhelyet pedig a helybeli MADISZ használhatja a jövőben. /Tasnád: Új RMDSZ-székházat avattak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 31./
2000. november 15.
Kereskényi Sándor készített interjút Ilyés Gyulával, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnökével, Szatmárnémeti alpolgármesterével. Ilyés Gyula elmondta, hogy Beke György Szatmár megyéről írott monográfiája, a Boltívek teherbírása nagy hatással volt rá. Látta, hogy van itt egy fiatal értelmiségi gárda, amely változtatni akar. Ő is bekapcsolódott munkájukba. A hatóságok hamar az értésükre adták: örüljenek, hogy élnek. 1990-ben jelen volt az RMDSZ tevékenységében. Akkor az erdélyi magyarság jelesre vizsgázott. Azonban a lelkesedés nem tartott sokáig. Az emberek látták, hogy Romániában lényegében alig változott valami. 1992-ben egy ideig a Vállalkozók Fórumánál dolgozott. Különösen Csirák Csaba tevékenykedett a szatmári civil társadalom erőinek összefogása érdekében. 1993-ra már mindenki előtt világossá vált, hogy ebben a közegben a magyarság csak nagyon nehezen veheti a kezébe saját gazdasági életének az irányítását. Ilyés Gyula 1992-96 között városi tanácsos volt Szatmárnémetiben. 1995-től - Muzsnay Árpád második megyei elnöksége alatt - a megyei szervezet gazdasági alelnöke, 1996-tól pedig Szatmárnémeti alpolgármestere. Elsősorban szociális problémákkal szembesült. Észre kellett vennie, hogy a magyarság fokozatosan veszít életteréből, és ahhoz nem elég tőkeerős, hogy állja a versenyt. Ilyés Gyulát 1999 tavaszán megválasztották az RMDSZ Szatmár megyei szervezete elnökének. - A Szatmár megyei magyarok legnagyobb gondja a megélhetés. - Szerinte a megyei RMDSZ arra vigyázott, hogy ne sodródjon a szélsőségek felé. "Közösségünk sorsa a mi közös cselekvőképességünkön múlik, kisebbségi politikai elkötelezettségünkön, józan, céltudatos elhatározásunkon." /Kereskényi Sándor: Ilyés Gyula a megyei magyarság helyzetéről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 15./
2000. november 23.
Ilyés Gyula elnök javaslatára az RMDSZ Szatmár megyei választmánya egyhangú szavazással úgy döntött, hogy december 1-től Kabai Istvánt bízza meg az ügyvezető elnöki teendők ellátásával. Az indoklás szerint a szervezet előtt álló feladatok, a munka sokrétűsége indokolja a fizetéses ügyvezető elnök visszaállítását. E feladatokat eddig Horváth Pál székházi igazgató látta el. /Kabai István, a Szatmár megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./
2000. december 14.
Kétnapos ünnepléssel emlékeztek Szatmárnémetiben Bem apóra, az 1848-49-es magyar szabadságharc legendás lengyel tábornokát halálának 150. évfordulóján. Az első napon a Scheffler János Lelkipásztori Központban szimpóziumot tartottak, melyen részt vett Reizer Pál megyés püspök, Riedl Rudolf prefektus, Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei elnöke, Varga Attila és Pécsi Ferenc parlamenti képviselők és sokan mások. Bem József életéről, személyiségének Herman Róbert, a budapesti Hadtörténeti Intézet igazgatója, Egyed Ákos történész, akadémikus, Kereskényi Sándor szenátor, Kónya László, Kozma Artúr és Thoroczkay Sándor tanár, illetve Danku Pál kutató beszélt. Másnap Szamoskrassón folytatódott az ünnepség, az ünnepi istentisztelet után a Darvay kúriához zarándokolt a sokadalom. Erdélybe tartva itt szállt meg és töltött egy éjszakát valamikor Bem tábornok. Két éve emléktáblával jelölték meg a házat, most a Bem-emlékszobát is felavatták. /Bem apót ünnepelték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./
2001. március 6.
Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban bemutatták Csirák Csaba helytörténeti kiadványát: Szatmári zsidó emlékek. Jelen volt a megyei alprefektus, Riedl Rudolf, Ilyés Gyula RMDSZ-elnök, szatmárnémeti alpolgármester, Bekő Tamás nagykárolyi polgármester, a Magyarok Világszövetségétől András Imre képviselő, a VET elnöke, és még sok helyi intézmény vezetője. Külföldi meghívottak is jelen voltak: a Szatmárnémetiben született Berkowitz Salamon, New York-i lakos, az Ortodox Zsidó Világtanács alapító tagja és volt alelnöke, valamint Halmos Sándor, a Debreceni Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója és mások. Csirák Csaba megköszönte mindazok hozzájárulását, akik segítették ennek az összefoglaló, de állítása szerint, és a kötet 508 oldala ellenére még így sem teljes. /Szatmári zsidó emlékek. Nagy sikerű könyvbemutató. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 6./
